Ugrás a tartalomra
Székesfehérvár

Független települési kalauz. Nem Székesfehérvár önkormányzatának hivatalos honlapja.

Székesfehérvár

Székesfehérvár a Vértes és a Bakony közti Móri-árok és a Mezőföld találkozásánál található. A magyar királyokat 1527-ig itt koronázták meg, IV. Béla kivételével.123

Megye
Fejér
Járás
Székesfehérvári járás
Jogállás
megyeszékhely, megyei jogú város
Lakónépesség
95 241 fő
Lakások száma
48 799
Terület
170,9 km²
Irányítószámok
8000, 8019

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Szent István-székesegyház – illusztráció
Szent István-székesegyház. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Andrzej Otrębski fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.
Bács-Kiskun megyeBaranya megyeBékés megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBudapestCsongrád-Csanád megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeKomárom-Esztergom megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeVeszprém megyeZala megyeFejér megye
Székesfehérvár helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Székesfehérvár története

Géza vára és a város neve

Géza fejedelem várat építtetett Székesfehérváron, és itt temették el. A város nevét Feheruvaru alakban az 1055-ös tihanyi alapítólevél említi. Szent István kisebb legendája szerint a város azért kapta ezt a nevet, mert a keleti szokás szerint a szabad várost fehérnek nevezték.134

A királyi bazilika és a koronázások

I. István király kezdte meg a székesfehérvári királyi bazilika építését, majd őt magát is ebben a templomban helyezték nyugalomra, egy átalakított római szarkofágban. 1242-ben a város ellenállt a tatároknak, 1526. november 10. és 12. között pedig királyválasztó és koronázó országgyűlést tartottak itt.145

A török uralom kora

1543-ban a törökök elfoglalták Székesfehérvárt. 1601-ben, a város visszafoglalásakor a bazilika felrobbant, és végleg elpusztult. A város 1688-ban szabadult fel a török uralom alól, a vár falait pedig 1702-ben lerombolták.1346

A püspökség alapításától a 19. század végéig

Mária Terézia 1777-ben püspökséget és káptalant alapított Székesfehérváron. Később, 1843-ban a város déli része a tűzben egészen elpusztult. A 19. század végén Székesfehérvár szabad királyi város volt Fejér vármegyében, lakosainak száma 1890-ben 27 548 volt.37

Látnivalók

Koronázó Bazilika Romkertje – Nemzeti Emlékhely

A bazilika romjainál végzett ásatások közül Érdy János 1848-as munkája során III. Béla és Antiochiai Anna vörösmárvány sírládái bolygatatlanul kerültek elő. Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak, a romkertet pedig 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján alakították ki és mutatták be.46

Szent István-székesegyház

A székesegyházat 1771. szeptember 1-jén szentelték fel Szent István király tiszteletére. 1938-ban basilica minor rangot kapott. A 19. század végi lexikon szerint mellette díszes gótikus Szent Anna-kápolna állt.38

Püspöki palota

A püspöki palota építését 1788-ban Séllyei Nagy Ignác kezdte meg. A kétszintes, copf stílusú épület 1801-re készült el a város főterén.9

Fekete Sas Patikamúzeum

A Fekete Sas patika gazdagon faragott bútorzatát 1757-ben rendi asztalosok készítették. A helyreállított egykori jezsuita patikában 1975-ben nyílt meg a Fekete Sas Patikamúzeum.10

Bory-vár

Bory Jenő 1912-ben vásárolta meg a Mária-völgyben azt a telket, ahol később a vár épült. 1923-tól 1959-ig, haláláig építette és bővítette. A várnak hét tornya és harminc kisebb-nagyobb helyisége van.6

Árpád Fürdő

Az Árpád Fürdő Hübner Jenő tervei szerint épült, és 1905. december 31-én nyílt meg. Az 1920-as évek elején szállodát, színházat és éttermet építettek hozzá, amelyeket 1922. november 15-én nyitottak meg.11

Hiemer-ház

A város turisztikai oldala szerint a Hiemer–Font–Caraffa épülettömböt a török hódoltság megszűnése után, 1688-ban említik először. A Hiemer-házban 2011 májusában nyílt meg a Hetedhét Játékmúzeum.6

Városháza és Országalma

A város turisztikai oldala szerint a városháza jobb oldali szárnyát az 1698. évi telekkönyv már városházaként tartja nyilván. A városházán helyezték el a 2013-ban közadakozásból megvásárolt Szent Korona hiteles másolatát. Az Országalma-szobor keresztje 1986-ban került vissza a helyére.6

Székesfehérvári Püspöki Könyvtár

A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár muzeális állománya öt kódexet és több mint 500 ősnyomtatványt tartalmaz. A gyűjtemény a szeminárium és teológia könyvtárát is őrzi, amely egyidős az 1801-ben alapított tanintézettel.12

Érdekességek

  • Az Órajáték óraművének számlapja 24 órás beosztású.6
  • Egy 19. század végi lexikon szerint a székesfehérvári állami méntelepen több mint 200 mén állt.3
  • Az egykori jezsuita gimnázium vezetését 1813-ban vették át a ciszterciek.1
  • A 19. század végi lexikon szerint Székesfehérvár a Sárrét és a Velencei-tó közti síkon fekszik, 111 méteres tengerszint feletti magasságban.3

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Székesfehérváron is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.szekesfehervaron.comAjtó ajto.szekesfehervaron.comRedőny redony.szekesfehervaron.comSzúnyogháló szunyoghalo.szekesfehervaron.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Magyar Katolikus Lexikon, Székesfehérvár szócikk lexikon.katolikus.hu/S/Székesfehérvár.html
  2. Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári királyi bazilika szócikk lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári királyi bazilika.html
  3. Pallas Nagy Lexikona (MEK), Székes-Fejérvár szócikk, 1897 mek.oszk.hu/00000/00060/html/096/pc009605.html
  4. Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári királysírok szócikk lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári királysírok.html
  5. Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári királyválasztó és koronázó országgyűlés szócikk lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári királyválasztó és kor…
  6. Székesfehérvár Turizmus (Tourinform), Látnivalók turizmus.szekesfehervar.hu/latnivalok
  7. Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári püspökség szócikk lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári püspökség.html
  8. Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári székesegyház szócikk lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári székesegyház.html
  9. Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári püspöki palota szócikk lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári püspöki palota.html
  10. Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári jezsuita gyógyszertár szócikk lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári jezsuita gyógyszertár…
  11. Székesfehérvári Árpád Fürdő, A Fürdő története fehervar-arpadfurdo.hu/a-furdo-tortenete
  12. Magyar Katolikus Lexikon, Székesfehérvári Püspöki Könyvtár szócikk lexikon.katolikus.hu/S/Székesfehérvári Püspöki Könyvtár.html

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.